Szerkesztői kritika (Piper): SPOILERT TARTALMAZHAT! Először is, a Legendákkal úgy vagyok, minél előrébb halad a sorozat, annál jobban szeretem. Először az első évad, aztán a második évad (bár oké itt azért elgondolkodok néha melyiket szeretem jobban), de az tuti, hogy utána a 3. évad lett a kedvencem és a totális mindenség a 4. évad!! Egyszerűen számomra nem tudnak hibázni a készítők, minden rész annyira látványos, vicces, izgalmas és még romantikus is, hogy tisztára összhangban van minden és örülök, hogy mindig valaki egy-egy részben több szerepet kap a többieknél, így mindenkit jobban megismerhetünk. Mint pl. a 3. évadban imádtam, hogy Mick tudta rendezni az apukájával a kapcsolatot a vietnámi háború során és olyan helyesek voltak csapattársakként. Na, de engedjétek meg kérlek, hogy ezt most alaposabban kielemezzem, mert itt legalább tényleg tetszett, hogy Damien visszatért, mert nem ő volt konkrétan a főgonosz és hatalmas volt, hogy a lányát is belerakták, imádom Norát jó bosziként és gonosz bosziként is. Először is kezdjük ott, hogy baromi nagy ötlet volt, hogy innentől kezdve van egy újabb fontos helyszín a sorozatban, rohadtul imádom az Időhivatalbeli eseményeket. Bár ez inkább a 4. évadban bontakozik ki jobban. De mindenesetre Rip mindig meg tud lepni minket valamivel (különösen szegény Ava tekintetében), ja és egyébként sajnálom, meg is sirattam Rip végleges elvesztését. R.I.P. Rip! irónikus.. De most hadd kanyarodjak vissza a legelejére ismét. Tehát marha jó, hogy szétcseszték az időt a többiek, eszméletlen izgi és egyben naaaagyon vicces, ahogy pl. Julius Caesart vagy Szép Helénát (egek, ezen annyit derültem, tényleg szép volt amúgy a színésznő) kellett a "saját korszakukba" visszajuttatni. No meg Feketeszakáll persze, akinél még egy nyúl is bátrabb. Már a 3. évadtól próbáltam felkészíteni magam néhány alapkarakter fájdalmas búcsújára, Stein professzor halála a szívembe mart és olyan volt, mintha még 3xszor jól meg is forgattak volna egy tőrt benne, főleg miután a kis Ronnie is megszületett, de hát drága Victorunknak szoríthatunk tovább a Broadwayen ha jól tudom. Jaxnek nagyon örültem, hogy ő megmaradt Tűzviharnak és életben is maradt, ráadásul visszatért támogatni a barátait az évadzáróra, ahol elmondta, hogy egy csodaszép kislány édesapja lett és megnősült awww. Gondoltátok volna, a kis kölyökképű Jaxről? Ajj de imádtam!! Na, de hát nem szabadott sokáig csüggednünk, hiszen azért a Legendákhoz érkezett új karakter, akit én rögtön a szívembe is zártam és kiegészül a listám a kedvenc DC-s csajszikat tekintve, Zari Tomaz-zal. A leányzó a jövőből érkezik (érdekes, hogy Amaya a múltas totemőrző és Zari a jövőbeli totemőrző és Natenek meg egyrészt totemőrző lányok, másrészt meg vagy a múltból vagy a jövőből tetszik meg valaki. A jelenből meg senki. Ezt később még kifejtem egy modulban.) és ugyebár eleinte kicsit döcögősen megy a kölcsönös bizalom dolga, de aztán Zari pillanatok alatt feltalálja magát a csapatban és fontossá válik mindenki számára és el is ismeri, hogy végre rátalált a családjára és jól tette, hogy csatlakozott (hiszen szegénykének senkije sem maradt a jövőben és amúgy is szökevényként tartották számon). Emellett rendkívül hasznos tagja is a csapatnak, egyrészt átvette Jax műszaki szerepét és még mesterhacker is (ez nem ismerős?) megnézném egyszer Felicity és Zari baráti összecsapását/összedolgozását, plusz kiegészülve Ciscoval és Curtisszel, de hát erre már nem kerülhet sor sajna. Ezen az évadon akkorákat kacagtam, főleg a Beebos dolgok miatt, bár a fináléban eléggé vakartam a fejemet "Mivaaaan?" beütéssel. Különösen tetszett, hogy ekkora szerepet kaptak a totemek az évadban és tulajdonképpen azokra is épült a nagy történetszál. Amaya és Nate kapcsolatának már nagyon örültem, hogy vége lett. Egyébként nem tudom jól emlékszek-e, de Vixen nem azért lett az, aki, mert lerombolták a faluját, vagy csak ezért került nevelőszülőkhöz? Mindegy, örültem, hogy Amayaék azért rendbe hozták ezt a dolgot és ő sem volt önző és visszatért a múltba és ezt Nate is elfogadta és már szerencsére sikerült és túllépnie rajta. Még tudnék számtalan dolgot írni, de még annyit, hogy a főgonosz karaktere nekem nagyon tetszett, végre egy igazi démoni karakter, csak hát a Beebo dolgot a mai napig nem fogom fel. :'D Kedvenc epizódot is nehéz lenne mondani az évadból mindet imádtam, különösen azt amikor Zari képes lett volna szinte azonnal feláldozni magát a többiekért és Gideon nagyon jó leckét adott neki. Egy csomót nevettem és egy csomót sírtam egyszerre az évadon. Mick és Julius Caesar valahogy örökre a fejembe vésődött, ahogy nem volt semmi a mini Ray a dominátor pajtásával. Ja igen és külön ki kell emelnem, hogy - bár szívből gyűlölöm Damien-t - egy kicsit sikerült is megszeretnem, hiszen kiderült, hogy mégis csak valamennyi szíve maradt, ugyanis bármire képes volt a lányáért és őszintén szerette őt. Nekem ez a Malcolmos dologhoz hasonlított, Malcolm és Damien is úgy tért jó útra, hogy feláldozták magukat a lányaik életéért cserébe, ha valamit ezt nagyon tudom értékelni egy negatív főhősben. De pl. Vandal velejéig romlott, hiszen őt nem igazán érdekelte a lánya. Na és az, hogy Constantine már megjelent ráadásul a 4. évadtól állandó szereplő, nálam mindent visz. Bírtam, hogy Saraval hogy "elszórakoztak". Mekkora egy nő-férfifalók ezek ketten. Én az évad Legendájaként, ezúttal Rip Hunter egykori Kapitányt nevezném meg. Amiért feláldozta magát azért, hogy a Legendák élhessenek. Ő is Lengendaként halt meg és erre büszke is volt, mert Sara szavai csengtek a fülében a végső összecsapáskor. Egyébként még Sarán és Zarin is gondolkodtam, hiszen míg utóbbi szintén feláldozta volna az életét a többiekért, addig Sara meg képes volt kijátszani a haláltotemet és mindenféle sötétséget, ami csak kísérte őt. Remek évad, nálam 10 pontos!!! [A harmadik évados epizódismertetőkért, katt ide!] [Te is ki akarod vesézni az évadot, hát írd le a véleményed! Katt!]

(C) DC-LEGENDS.GP